Looming deprofessionalization: State interventions into the operation of professional institutions of secondary teacher training in Hungary in the early twenties

Imre  Garai

doi:10.5944/hme.18.2023.36030

Autores/as

Imre Garai

DOI:

https://doi.org/10.5944/hme.18.2023.36030

Palabras clave:

profesionalización, formación del profesorado de secundaria, desprofesionalización, intervenciones estatales

Resumen

En este artículo se examinan los procesos de transformación de la formación del profesorado de secundaria en Hungría a través de la investigación de los cambios personales y conceptuales relacionados con dos instituciones profesionales, a saber, la Institución de Formación del Profesorado de Secundaria y el Comité de Examen del Profesorado de Secundaria en Hungría a principios de la década de 1920.

Mediante el empleo del método de análisis documental de fuentes archivísticas, se incluye en la investigación una cantidad sustancial de fuentes primarias procedentes de diversos archivos. Además, la revisión de la literatura secundaria también se utiliza como método de investigación para contextualizar las conclusiones del análisis. En cuanto a la interpretación, en el trabajo se aplican nociones relacionadas con el enfoque crítico de las teorías de la profesionalización.

El estudio ofrece una breve panorámica del desarrollo de las instituciones profesionales desde mediados del siglo XIX hasta 1919 con el fin de proporcionar una visión de algunos de los principales obstáculos de su desarrollo, que esperaban ser resueltos por el nuevo régimen en Hungría establecido después de 1920. El nombramiento de nuevos directivos en la institución de formación del profesorado, la influencia en su plan de estudios, el interrogatorio forzoso de las opiniones políticas de los candidatos a profesores delegado en el comité de examen de maestros antes del examen estatal y la determinación de la reforma del reglamento de examen de profesores sugieren que la intención estatal de remodelar la formación del profesorado de acuerdo con las circunstancias de la nueva realidad político-social tras la guerra dio lugar a una nueva relación entre el Estado y las instituciones profesionales que podría conducir a la desprofesionalización a largo plazo. Esta evolución podría considerarse un fenómeno sin precedentes en comparación con la situación de los profesionales en otros países de la región de Europa Central y Oriental.

Descargas

Los datos de descargas todavía no están disponibles.

Citas

Babbie, Earl. A társadalomtudományi kutatás gyakorlata [The Practice of Social Research]. Budapest: Balassi Kiadó, 2008.

Betti, Emilio. «A hermeneutika mint a szellemtudományok általános módszertana» [Hermeneutics as a general method of history of ideals]. Athenaeum 1, no. 2 (1992): 3–52.

Bourdoncle, Raymond, and Andre Robert. «Primary and secondary school teachers in France: changes in identities and professionalization». Journal of Education Policy 15, no. 1 (2000): 71–81.

Evetts, Julia. «The sociological analysis of professionalism. Occupational change in the modern world». International Sociology 18, no. 2 (2003): 395–415.

Friedson, Elliot. Professionalism. The third logic. Cambridge: Polity Press, 2001.

Garai, Imre. An elite teacher training institute. The history of Eötvös József Collegium, 1895–1950. Budapest: ELTE Eötvös College, 2019.

Garai, Imre. A középiskolai tanári professzió intézményesülésének folyamatai. A tanárvizsgáló bizottság és a tanárképző intézet működése a pesti tudományegyetemen az 1862–1919 közötti időszakban [Professionalization Processes of the Secondary School Teacher Profession. Operation of the Secondary Teacher Examination Committee and the Teacher Training Institute of the University of Pest, 1862–1919]. Budapest: ELTE Eötvös College, 2022.

Gogu, Emilia, Corina-Cristina Bozdugan and Daniela Nenciu. «Profile of the Romanian Upper Schooling During the Interwar Period». Fiat Iustitia 12, no. 2 (2018): 82–95. https://ideas.repec.org/a/dcu/journl/v12y2018i2p81-95.html

Grimm, Gerald, Beáta Bali, and Veronika Pirka. «Leherbildung in Österreich – Aspekte ihrer Genese von den Anfängen im späten 18. Jahrhundert bis zur Zweiten Republik». In Lehrerbildung in Europa. Geschichte, Struktur und Reform, edited by Németh András and Ehrenhard Skiera, 91–110. Frankfurt am Main – New York: Peter Lang, 2012.

Gyáni, Gábor. «Magyarország társadalomtörténete a Horthy-korban» [The History of the Hunarian Society in the Horthy-era], In Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig [The History of the Hungarian Society form the early 19th century to the end of the World War II.]. Edited by Gyáni Gábor and Kövér Gyögy, 187–389. Budapest: Osiris Kiadó, 2006.

Heidenreich, Martin. «Berufskonstruktion und Professionalisierung. Erträgen soziologischen Forschung», In Professionalisierung pädagogischen Berufe im historischen Prozeß. edited by Hans Jürgen Apel, Klaus-Peter Horn, Peter Lundgreen, and Uwe Sandfuchs, 35–58. Bad Heilbrunn: Verlag Julius Klinkhadt, 1999.

Hesse, Hans Albrecht. Berufe im Wandel: ein Beitrag zum Problem der Professionalisierung Stuttgart: Eke, 1968.

Hofstetter, Michael J. The romantic idea of a university. England and Germany, 1770–1850. New York: Palgrave, 2001.

Horlacher, Rebekka. The educated subject and the German concept of Bildung. A Cultural History. New York – London: Routledge, 2016.

Jarausch, Konrad H. The unfree professions. German lawyers, teachers and engineers, 1800–1950. New York – Oxford: Oxford University Press, 1990.

Johnson, Terence. Professions and power. London – New York: MacMillan, 1972.

Kasper, Tomaš, and Dana Kasperová. «Lehrerbildung in der Tsechischen Republik – historische und aktuelle Aspekte». In Lehrerbildung in Europa. Geschichte, Struktur und Reform, edited by Németh, András & Skiera, Ehrenhard, 219–239. Frankfurt am Main – New York: Peter Lang, 2012.

Kéri, Katalin. Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanába [Introduction to Methodology of Research Activities in the Discipline of History of Education]. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 2001.

Kiss, Istvánné. Szemelvények a budapesti egyetemi tanárképző intézet gyakorlógimnáziumának jegyzőkönyveiből (1924–1944) [Extrats from the Minutes of the Secondary Practicing School of the Teacher Training Institute of the University of Pest (1924–1944)]. Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1991.

Ladányi, Andor. A középiskolai tanárképzés története [History of the Secondary School Teachers]. Budapest: Új Mandátum Kiadó, 2008.

Larson, Magali Sarfatti. The rise of professionalism. A sociological analysis. Berkely: University of California Press, 1977.

Livezeneau, Irina. Cultural politics in Greater Romania. Regionalism, nation building & ethnic struggle, 1918–1930. Ithaca and London: Cornell University Press, 2000.

Lundgreen, Peter. «Berufskonstruktion und Professionalisierung in historische Perspektive». In Professionalisierung pädagogischen Berufe im historischen Prozeß, edited by Hans Jürgen Apel, Klaus-Peter Horn, Peter Lundgreen & Uwe Sandfuchs, 19–34. Bad Heilbrunn: Verlag Julius Klinkhadt, 1999.

McClelland, Charles E. The German experience of professionalization. Modern learned professions and their organizations from the early nineteenth century to the Hitler era. Cambridge – New York – Sydney: Cambridge University Press, 1991.

Nagy, Péter Tibor. «Az állami befolyás növekedése a magyarországi oktatásban (1867–1945)» [The Increase of the State Influence on the Education in Hungary (1867–1945)] (Academic Doctoral Thesis, Hungarian Academy of Sciences, 2003).

Németh, András. Magyar pedagógusképzés és szakmai tudásformák I. 1775–1945. Nemzeti fejlődési trendek, nemzetközi recepciós hatások [Training of Pedagogues and their Professional Knowlede in Hungary I. 1775–1945. National Trends of Development and Reception of International Tendencies]. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012.

Pál, Hatos. Az elátkozott köztársaság. Az 1918-as összeomlás és az őszirózsás forradalom története [The Sick Republic. The History of the Collapse in 1918 and the Democratic Revolution]. Budapest: Jaffa Kiadó, 2018.

Parsons, Talcott. «The professions and social structure». In Essays in sociological theory, edited by Talcott Parsons, 34–50. London: Macmillan, 1955.

Protner, Edvard, Zdenko Medves, Stefka Batinic, et al. «The Development of Teacher Training in the Stats of Former Yugoslavia». In Lehrerbildung in Europa. Geschichte, Struktur und Reform, edited by András Németh and Ehrenhard Skiera, 237–265. Frankfurt am Main – New York: Peter Lang, 2012.

Pornói, Imre. «Az 1920-as évek Népoktatása és a nyolcosztályos népiskola Magyarországon» [Public Elementary Schooling in the 1920s and the Implementation of 8-grade Elementary Schools in Hungary]. Magyar Pedagógia 95, no. 3–4 (1995): 315–331.

Pukánszky, Béla. «A tanárképző intézet szerepének alakulása a magyarországi tanárképzés történetében» [The Role of the Teacher Training Institute in the History of the Hungarian Teacher Training], Pedagógusképzés 10–11, no. 39–40 (2013): 73–91.

Romsics, Ignác. Magyarország története a XX. században [The History of Hungary in the 20th century]. Budapest: Osiris Kiadó, 2004.

Sandfuchs, Uwe. «Die Lehrerbildung in Deutschland – Geschichte, Struktur und Reform». In Lehrerbildung in Europa. Geschichte, Struktur und Reform, edited by András Németh and Ehrenhard Skiera, 59–72. Frankfurt am Main – New York: Peter Lang, 2012.

Szentpétery, Imre. A királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. Vol. 4. A bölcsészettudományi kar története, 1635–1935 [The History of the Royal Hungarian Péter Pázmány University. Vol. 4. The History of the Philosophy Faculty, 1635–1935]. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 1935.

Veress, Károly. Bevezetés a hermeneutikába [Introduction to Hermeneutics]. Budapest: L’Harmattan – Magyar Daseinanalitikai Egyesület, 2019.

Willing, Carla. «Interpretation and analysis». In The Sage Handbook of Qualitative Data Analysis, edited by Uwe Flick, 136–150. London – Washington: Sage, 2014.